FŐOLDAL v BEVEZETŐ v MÚLT v NSZ v IRÁNY/VÁLASZ v ELVEK v ÍRÁSOK v SZERVEZET/HIREK/KÉPEK  v LINKEK

Magyar múlt, A Turanid Faj (vagy al-Faj) összefoglalt teljes történelme

Bevezető:

Turán: egyes történelem kutatók szerint a Turán szó az ősi nyelven ezt jelenti: AZ ÉG FIAI – sok tudományos kutatás amit a Magyarság régmultjáról magán személyek végeznek elfogult, nem fajilag hanem legtöbbször a kutató saját képlete, megrögzült elvei szerint – de ezt az egy tényt más történelmi tények, és jelenkori tény töredékek is alá támasztják a saját megfigyeléseim szerint is. A legtöbb Turanid nép úgy hitte hogy az égből származik, sok esetben hogy a Nap és a Hold fiai – és a Hunok és rokon népek esetében azt is hogy egy hatalmas mágikus madár-lény amit mi Turulnak hívunk hozta őseinket a földre, szolgáll ég és föld közötti kapcsolatnak és népeink vigyázójának. Egyesek talán úgy is hitték hogy a Turul az első fajunkbeliek vagy az első fajunkbeli elváltozott testvére aki örködik véreink fölött. A Magyarok és Hunok a halál utáni ”egek mezejére” visszatérésben is hittek. De tény viszont hogy a legtöbb Turanid nép az égből származtatta magát, aminek számos nyoma van leszármazott és szorvány népek között.

Turanid leszármazott és szorvány népektől eredő példák amelyek erre utallnak:

A Japánt az őskorban meghódító Turanid népek hagyatékaira épülő Japán síntó vallásban úgy hiszik hogy ők a Nap és a Hold fiai és az égből kerültek a földre, maga a Nippon szó a ”Nap földjét” jelenti és a Nippodzsin ”a Nap népét”. 

A Turanid eredetű Európai ősvallások is bizonyitják hogy ez a fogalom elterjedt volt Turanid népek között (mivel ők véreink nyugatibb részeitől vették át ezen hiteket), pl. a Kelta piktizmusban is van egy Nap atya, és egy Hold anya (és az egyen szárú Mezopotámiai őskereszt Kelta változata a ”Kelta kereszt” – aminek Germán változata az ősi Horogkereszt – és amely mindegyik esetben egyetemesen a Napot, avagy eredet szerint a NAP ATYÁT képviselik).

A Mezopotámiai eredetű Mitrász vallásban (ami Rómában is létezett a kereszténység kezdeti korszaka körül, - és ahonnan a kereszténység átvette a keresztet), - a kereszt Nimródot is képviselte – vagyis az egyen szárú kereszt ami, (és aminek fogalma is részlegesen) a világ felsőbb rendű kultúrái között szétterjedt, eredetileg Mezopotámiában a Nap atyát, és a Nap atya direkt leszármazottját Nimródot és a mennyei kötődésű királyi hatalmat képviselte – ami bizonyítja a kereszt – Nap, és égből származás oda kötődés Turanid eredetét és ennek ősi létezését véreink között. 

A Kínai és Japán Turanid származású császárok is az ”Ég fia” vagy ”Mennyek Fia”, ”Egek Fia” azonosítást használták, Kína ősíbb neve - vagy Mancsur Turanid, vagy ősíbb Turanid eredeteknek köszönhetően a ”Középső Birodalom” (vagy Királyság), a birodalom a menny és a föld között, vagy a menny földi képviselete, az ”Egek fia” vagy ”Ég fia” - a Császár és a Császári dinasztia által uralva – ez is vissza kötődik a király vagy uralkodo és népe, és ez esetben egész országa mennyei vonatkoztatására.

Egyes Észak-Indiai emlékek szerint pedig az ott élő Turanid származású uralkodók úgy hitték hogy ők az égből származnak és egy óriási madár hozta őket a földre.

A saját emlékeink szerint - amit tudunk biztosra - a Hun hit szerint az e földről távozók a csillagok közé költöztek – pl. az égen van a ”hadak útja” (a tejút), - és egyes görög történészek szerint úgy hitték őseink hogy a csillagok az e földről távozottak tábortüzei – az ég pusztáján.

Tehát itt a lényeg hogy a Turanid népek az égből származó felsőbb rendű népeknek tartották magukat, és az égből származás, oda kötődés fogalma különféle formáinak nyomai megmaradtak sok helyen.

Ezen kívül jellemző fajunkra, a nagyszerűségen kívül, egy fogalom, egy érzés önmagunkról, fajunkról ami valahogy lelkünkbe van vésve, amit ösztönösen tudunk – már a legjobbjaink akik őseinkre ütünk – hogy mi valahogy egy felsőbb rendű nép vagyunk, nem csak egy úri uralkodó nép, egy birodalmi hódító nép, de egy nép egy mennyei vonatkozással, egy olyan vonatkozással ami a felsőbb dolgokhoz köt. Van bennünk egy kívánkozás, egy szeretet, egy kötődés, egy ODA TARTOZÁS, az éghez, a mennyei dolgokhoz, az örökké való nagyobb hatalomhoz. Talán – saját véleményem szerint - mert fejlődési szintünkön át erősebben kötődünk a Teremtőhöz. (és én hiszem hogy voltak idők mikor eszközéül is választott mint az emberi fajta legjobbjait, leghatalmasabbjait, a csodás tehetségekkel rendelkező Fajt (vagy al-Fajt) - pl. mint talán Nimród idejében is.)

A Turanid faj egy nagyszerű faj, szerencsésnek érezhetik magukat nem csak azok akik bele tartoznak, de mindazok akik örököltek valamit véréből és nagyszerűségéből, hozzá kötődhetnek a bennük levő értékes leszármazás által bármilyen szinten, és mindazok (lakossági) közösségünkben akik egyénileg méltóak, megfelelőek, és elég hasonlatosak (beillőek) hogy jövőbeli igaz közösségi csapatunkba tartozhassanak – ha akarnak, és hogy erre meg van adva az alkalmuk. A Turanid faj egy nagyszerű faj, és egy dicső jövő vár reánk a Magyar etnikumra, és igaz közösségre – a magyar össz-csapatra, - az ősi erőre, vérre, fajiságunkra, illetve leszármazásunkra, vérünk iránti elkötelezettségre, az ez által örökölt, és a jövőben kimentett minőségre, és képességeink továbbfejlesztésére építve.

Előszó a történelemről és erről a műről:

A múlt komoly tanulmányozása fontos, főleg azért hogy meg tudjuk hogy kik vagyunk, mik vagyunk és mire vagyunk képesek.

Minden népfaj, minden etnikum igyekszik felfújni ősei hősiességét, nagyságát, de a mi esetünkben, a hősi faj esetében, akik ősei és faji rokonai oly dicsőségesek és nagyok voltak, - megtesznek ellenségeink mindent, hogy levágjak, lecsökkentsék őseink hősiességének és nagyságának tudatát, (és itt nem a Sumérista vonalat szajkólom – mivel a Sumérizmust magát is egy ismeretlen eredetű lecsökkentésnek tartom). El akarják tüntetni (maga a (nép)faji tudat, sajátosság tudatunk és alapvető (nép)fajszeretetünk eltüntetése mellett) azt a felismerést hogy mire vagyunk képesek, mit érünk, mit ér fajiságunk-nemzetiségünk, vérünk, génjeink, és mi magunk mint hozzá tartozó egyének.

El akarják pusztítani önértékelésünket, hatalom tudatunkat, nemzetünk értékelését, és az önmagunkban levő (nép)fajiságunk (vérünk) értékelését mert ez népfaj/nemzet szeretetünket, és egyéni és csoporti tartásunkat megerősítené.

Nemzeti önértékelésünk és nemzet-szeretetünk pusztítása három szempontból tesz minket elnyomhatóbbá, és két szinten (a nemzet egésze ellen nagyobb szinten, és az egyénei ellen direkt vagy indirekt ) ad nagyobb szabadságot garázdálkodásra ellenségeinknek.

Az egyik szempont a kollektív szempont – hogy egy büszke nemzet nem tűr el egyes dolgokat önmaga ellen mint csoport. És megvan nem csak a motivációja, de a hatalomtudata, önbizalma is hogy felálljon ellenségei ellen. 

A másik az egyéni szempont, egy nemzetiségüket értékelő és ebből kiindulva, a hozzá tartozásukon át, önmagukat is értékelő nép egyénei nem engednek meg annyi gazságot önmaguk ellen sem, akár direkt ellenük irányul mint személyek vagy a nemzet létkörülményein át hat ki reájuk. Ezen túl nem csak az egyéni és az egyénre indirekt leható elnyomásra teszi a nemzeti méltóság, önértékelés, és szeretet elpusztítása kiszolgáltatottabbá az egyéneket, de a züllesztésre, a szándékosan szított erkölcsi problémákra is, tehát a fizikai fogyatkozás körülményeit is jobban meg lehet teremteni. (és főleg a női nemet ez jobban kiszolgáltatja az elnyomóknak is, és minden féle rondaságoknak is amit szorgalmaznak és előidéznek, - nem csak direkt a nemzeti büszkeség és ehhez kapcsolódó nemzeti önértékelés lerombolása miatt, de az ez által teremtett általános körülmények miatt is, és persze ezen problémák másik talán nagyobb párhuzamos szándékos előidézője a direkt személy ellenes nemi önértékelés rombolás és erkölcsi rombolás, ami szintén nem csak direkt de indirekt a környezeten át is hat)

A harmadik szempont a társadalmi szempont – vagyis egy önmagát értékelő nemzet egyénei nem csak nemzetüket értékelik és szeretik, önmagukat értékelik és szeretik, de nemzetük szeretetén és értékelésén át más tagjai sorsára is érzékenyebbek.

Tehát a nemzeti önértékelés nagy méretben növeli a nemzet szeretetét ami minden más kulcsa, növeli egyénei önmaguk értékelését, és nemzettársaik értékelését, - növeli a nemzet önvédelmét, egyénei egymást védelmét, és önmaguk erkölcsi tartását, és létkörülményi érzékenységét - így egyéni szempontból is nemzeti elkötelezettségét, nemzeti érzékenységét. Ezen túl egy büszke nemzet tagjai nem csak jelenkori bűnökre és fenyegetésekre érzékenyebbek, de a múltbeli bűnökre is. Nem mindegy nekik hogy értékelt és szeretett nemzetük más tagjaival, véreikkel, a hozzájuk tartozókkal mit műveltek. (vagy a hűségért hűség és szeretetért szeretet alapon a hozzájuk elégségesen hasonló és igazán tartozó egyénekkel – igaz közösségük tagjaival)

Egy büszke, és képességei tudatában levő népet nem lehet olyan könnyel elnyomni. Egyéneivel nem lehet akármit csinálni mivel magukat értékelik és egymást is védik, és nem lehet olyan könnyen lezülleszteni – mert van nem csak egyéni de nemzeti alapú önértékelésük, és ráadásul mivel egyénei felelősebbek is nemzetükre és más nemzettársaikra tekintettel (ezért pl. erkölcsileg romboló dolgokat nem árulna sok a nemzethez tartozó kereskedő, és bajba is kerülnének – kiközösitődnének azok akik megtennék). . És egy önmagát értékelő nép egyéneinek jobban számítanak a nemzetük elleni sérelmek. Ezért bűnözők és idegen rosszat akarók ellen hatékony védelem, és méltó büntetés várna.

Mindezt persze nemzetünk ellenségei nem akarják. ”Szabadok” akarnak lenni hogy bitorolják a hatalmat fölöttünk, rongálják hazánkat, és létkörülményeinket, elnyomjanak, és pusztítsák nemzetünket. Hogy direkt és indirekt ártsanak egyéneinknek, és hogy lezülleszthessenek, így is gyengítve és fogyasztva minket, nagyon rondán ártva nekünk evvel, és az ez által teremtet körülmények között elkövetett és szított bűnökkel, - és a nekik ”pozitív” eredményeire is számítva, - amit ki is használnak...

Így tehát azt szajkolják hogy már rég kihaltunk, és megtöltenek szoknyás mezopotámiai őslakosokkal, agyonkeveredett ázsiai töredékekkel, és tagadják dicsőbb őseink és rokonaik és köztünk levő kötelékeket – hogy egyetemesen el pusztítsák nemzettudatunkat, fajiságunk általános tudatát, de ha már mégis olyan nagyon kutatunk és mégis vannak források amelyek közlik ezt (nemzeti nyomdák, boltok) akkor meg akarnak bizonyosodni hogy nem kapunk semmit amire igazán büszkék lehetnénk, ami felébresztene szívünkben egy nagy szeretetet, amiben önmagunkra ismernénk, és amitől fellángolna bennünk a Magyarság, a nemzeti önértékelés és szeretet lángja, a Magyar hatalom, az erő ujjá születni mint nemzet. Tehát ahol tudat mégis szivárog, ott próbálják csökkenteni önértékelésünket hogy ne szeressük, ne féltsük magunkat még inkább, hogy ne legyen nagyobb, igaz nemzet szeretetünk, és erőnk a büszkeségből, nemzeti önértékelésből és hatalom tudatunkból.

Az alapvető nemzettudat, és a népfaji/nemzeti büszkeség, és önértékelés nélkül, az ebből eredő népfaj/nemzet-szeretet nélkül, és az erre alapuló egységből, és a közösség védelméért és jövőjéért elkötelezettségből eredő erő nélkül könnyen elnyomhatóak, könnyen bekeverhetőek, gyengébbek, megtéveszthetőbbek, és erkölcsileg is sebezhetőbbek vagyunk. Ezért olyan fontos a történelem, és ezért olyan fontos a mi történelmünk ellenségeinknek is.

Ebből a szempontból két fontos tény van amit említenem kell:

1) Ha egy oroszlánnak azt mondod hogy nyúl, és mindig az is volt – akkor úgy is fog viselkedni. Ha egy nyúlnak azt mondod hogy oroszlán volt és felfújod a fejét, az erős önbizalom és agresszivitás amivel neki megy a világnak még egy farkasfalkákat is megijeszthet, és magánál erősebb állatokat is elpáhol. És a büszke nyúl nem tűrné el hogy ide oda rúgják, míg, az önérzetében lehangolt oroszlán birkaként tűrne minden jármot, és ha némi akarata is lenne lázadni úgy sem lenne meg a mersze hozzá, nem tudná milyen agyarak vannak a szájában.

Ha egy hősi fajnak azt tanítják hogy nem is volt olyan hősi akkor tartásunkat, és erőnket ássák alá. Sok esetben a nemzeti büszkeség és önbizalom vitt győzelemre egész nemzeteket. Ezen túl egy büszke nemzetet, egy saját hatalmát és nagyszerűségét ismerő nemzetet nehéz elnyomni, főleg egy gyenge kissebségnek. Sok esetben csak a nemzeti büszkeségből eredő tartás miatt kerültek el idegen jármokat, vagy e miatt nem maradt egyes nemzeteken amíg rajta maradt másokon egy idegen járom.

Végül mikor a büszkeség jegyében egyes ”történészek” a ”civilizáció” vagy kultúrai vagy építészeti teljesítményekkel hozakodnak elő hogy (sokszor rögeszme szerűen hitt) irányzataikat igazolják, akkor tudni kell hogy ez egy minimális dolog – egy téves kapaszkodás, vagy egy szándékos megtévesztés - a büszkeség terén igazából csak a hódító erő, a politikai, és főleg hadászati, >hatalmi< dolgok számítanak, a kultúrai, tudományos, vagy építészeti alapú büszkeség a nem léttel határos minimális dolog. (példaként felhozhatnék más nemzeteket is – de legegyszerűbben megkérdezem hány nagy Magyar építészt vagy él-munkást ismerünk? Vagy hány tudóst? És ellenben hány Magyar királyt, vezért, vagy hadvezért, vagy akár háborús hőst ismerünk? Igaz hogy egyes tudósokra büszkék lehetünk de ezt ha össze hasonlítjuk hőseinkre való büszkeségünkkel akkor nyilvánvalóvá válik a vészes hiba vagy körmönfont megtévesztés egyes történelmi irányzatokban.

2) Azok akik irányítják a jelent azok irányítják a múltat, akik irányítják a múltat azok irányítják a jövőt. (George Orwell 1984)

Ezt kimondva viszont kijelentem hogy mindent amit itt leírok az az igazság vagy az amit annak hiszek tanulmányozásaim alapján - nekünk nincs szükségünk többre mint az abszolút igazságra, mert mi egy olyannyira erős faj vagyunk és voltunk mindig hogy nekünk elég az igazság is.

Ezen túl, a közelebbi múlt történelmének, illetve a jelennek tanulmányozása fontos hogy meg tudjuk milyen állapotban vagyunk, és milyen helyzetben, hogy hogyan kerültünk ide, és hogy miből kell kimásszunk. A Világ politikát és történelmet tanulmányozni kell hogy megtudjuk hogy lehet ezt megtenni, és hogy mi kell legyen a végcél ebben a kimászásban, - mire van szükségünk, - hogy meg értsük mi kell a jövőre nézve hogy elég legyen ahhoz hogy biztosíthassuk létünk, biztonságunk, és jólétünk.

Az alább leirt történelmi összeállítás, a múltról való tudásom, a következő forrásokon alapul: - az Internet-en összeszedett információk nagy és kis Turanid népekről, bele értve Közép-ázsiai tanulmányozok munkái alapján, a tv-n véletlenül fel bukkanó töredékek, (például egy észak Indiában utazgató beszélgetése egy helyi maharadzsával, aki az észak Indiai Turanid származású maharadzsák vallási, vagy közigazgatási szokásairól ejt szót véletlenül, vagy például egy Iránon és Afgahinsztánon át Nagy Sándor nyomdokában utazó utasról készített filmben a helyi Turanid és nem Turanid népek által a Szittyákról tett emlittések alapján, a National Geographik egyik televíziós adásából amely Közép-ázsiai kurgánok (Szittya sírok) ásatásáról szolt, az Egyiptomi történelemről és a Hixoszokat is emlittő és róluk mutatott adásról - amelyben fel ismerhettem a Hixoszokban egy Turanid népet módszereik, életmódjuk és fegyvereikről), más Turanid népek legendái alapján amelyek a mi legendáinkkal és fenn maradt tudat részecskékkel egybe csengenek, még egy kis részt toldva a mozaikhoz, és történelmi források olvasásából. Vagyis dús és sokféle forrásból. 

És ezek a tények, és töredékek mellett, a Turanid al-faj történelmének lenyomozásában - szinten szükséges fel ismerni, hogy mi valószínű és mi illik reánk, - amiben önismeretemre, és a Magyar faj - és a Turanid al-Faj (vagy nagy-Faj?) modern példányai, és a közelebbi múlt béli történelemre példázás utáni ismeretre támaszkodtam - hogy a legvalószínűbb és reálisabb történelmi idővonalat összeállítsam Fajunkról (vagyis al-Fajunkról) és népfajunkról - etnikumunkról.

1) A modern ember (Homo Sapiens – vagyis az általános emberi fajta az ősíbb ember fajtákkal, más ”hominidekkel” ember félékkel ellentétben – pl. Homo Astrolopithecus, vagy Homo Neandertallis) a jelenlegi tudományos teóriák (elméletek) szerint első viszonylag primitív változatában leg először körül belül 400,000 évvel ez előtt jelent meg Afrikában. (habár a leg régebbi lelet csak 150,000 éves). 80,000 évvel ez előtt kezdve és a következő 40,000 éven át a korai  (primitív) modern ember  belepte az Amerikák kivételével a föld csaknem teljességét. Egy tudományos teória szerint ez a belepés a föld déli részein kezdve - álittólag, a partok mentén haladás által történt meg; és tény hogy még Ausztráliába is találtak 62,000 éves régiségű korai modern ember (Homo Sapiens) maradványokat.

2) A modern ember fejlettebb részei, az északi Fajok ősei 40,000 évvel ez előtt jöttek létre északon, az emberi fajta többi részétől elszigetelve,  (Eurázsiában a föld zordabb, északi részein).

3) Őseink a proto-Turanidok 14,000 (12,000 ie) évvel ez előtt Észak-Európai vadász  törzsek voltak, és a mammutokat követve, amelyek tudományos adatok szerint észak-keletre húzódtak Európából akkoriban, - ezeket követve költőztek Eurázsia szteppéire.  (Mammut vadászok téli táborhelyeinek maradványaira találtak Ukrajnában) 

Az ottani őslakosokat, az Indiánok őseit tovább tolták az Amerikák felé, sőt egyes proto-Turanid törzsek (mint a Kennevick-nél Amerikában talált proto-europid/turanid koponyák  bizonyítják) szintén átkeltek nagyon kis számokban Amerikába, ahol a sokkal nagyobb  Amerindian Fajba beolvadva eltűntek. 

Ukrajnai lelet: Mammut csont trófea ház

4) 10,000 (8,000 ie) évvel ez előtt az óriás vadak kihaltak (kipusztulásba vadásztattak talán). Őseink északra, Szibéria déli tövébe húzódtak, ahol dús volt a kisebb vad. Ez az a hely, amely al-fajunk végső kialakító bölcsőjeként, a nyugatiaktól minket elválasztó alakítójaként, a Turanid faj rendkívül sajátos és értékes kivoltának, magasságának, minőségének, és nagyszerű erejének edző kohójaként szolgált. Azon zord tájakon mi jobban és gyorsabban fejlődtünk mint bárki más, az óriáslények vadászatához szükséges kemény nagyszerű már már kialakult vadász vonásokra építve, úgyszintén az azon túli 6,000 év harcain, hódításain, és uralkodásain át a Turanid faj egyes részei még jobban kifinomodtak kifejlődtek – de ez a szibériai 2,000 év volt az ami mindenki más elébe tett igazán – az ami a puszta szteppéire már eleve egy roppant erővel küldött 6,000 – 7,000 évvel ez előtt.

5) Dél Szibériában őseink csakhamar megszelídítettek sok féle vadat, a Rén-szarvastól a lóig.  A terelő életmód evvel meg születvén, lehetővé tette hogy őseink visszatérjenek és elterjedjenek a szteppéken.  Őseink 6,500 (4,500 ie) evvel ez előtt már (újból) a mai Ukrajna területén (is) telepeztek, és az akkori és ottani telepek ásatásaiból bizonyittékok is vannak már hogy a lovat már lovaglásra is használták, már akkor. (Kantártól megviselt fogú ló koponyákat találtak a 6,500 év régiségűnek bemért - 6,500 évvel ez elöttre bemért - Ukrajnai leletek között)

     Dél-Ukrajnai lelet - 4,500 i.e.

6) A lovat megszelídítvén és lovagolni meg tanulván a Turanid al-faj, vadász létéhez méltóan, - el kezdett egymás közt harcolni, és gyalogos népek ellen is kalandozni.

A Turanid törzsek már akkor behatoltak a mai Kína területére, és újabb és újabb hullámokban meghódítottak a Kína területén elő őslakosokat, és korábbi bekeveredettebb rokonaikat (amely folyamat az időszámittásunk utáni 15 századig elnyúlt a Mancsúr hódításig). 

Szinten meghódították Japánt a vízen átkelve (amit talán kétszer tettek meg, legutoljára 3,000 evvel ez előtt). Ezek a hódítások meg alapoztak a keleti kultúrák faji és kultúrai alapjait, ahol a nemesség ettől fogva mindig a hódíttok, vagy a leg újabb (legkésőbbi)Turanid hódíttok leszármazottjai voltak.

Kínában szinten létre jött vagy működött az idők során egy ”lefelé tömő” osztály rendszer.  A nemesség a legújabb Turanid hódíttok leszármazottjai voltak, a középosztály és a gazdagabb parasztok az ezeket megelőző hullámok bekevertebb leszármazottjai - pl. Mao-Tsze Tung  (a kínai komcsi) egy olyan Kínában élt ahol a Mancsurok utódai uralkodtak, és az ő apja, egy tehetősebb felsőbb szférához tartozó paraszt, Hán származású volt - és szerinte álittólag egy minden más parasztra lenező kevély zsarnok).

7) 5,500 (3,500 ie) évvel ez  előtt a Turanid al-faj nyugati része meghódította Mezopotámiát, ami a dicsőségünk kezdete volt. 

És később a Turanid al-faj ugyanebből az ágából a Hikszosz névre hallgató törzsek meghódították, és 100 évig uralták Egyiptomot. 

A nyugati törzsek délre költözése megteremtette a Turanid al-faj három fő választékát - a délre költőzött törzsekből lettek a Szittyák, a nyugati törzsek helyét nyugat közép ázsiában elfoglaló, nyugatra hatoló és keleti rokonaiktól elszakadó törzsek lettek a Hunok és Törökök ősei - a keleten maradt és az ázsiai őslakósokkal keveredő törzsek lettek a Mongolok.

- Ami a Mezopotámiai hódítást illeti egyes történelem kutatok Turanid ‘be telepedésről’ beszélnek, - de viszont a Gilgames legendájában az őslakosokkal való bánás mód, szintén a Nimród ‘nagy vadászként’ emlittése és a Közel-kelet szerti hódittásairól való jegyzet a Bibliában, a Hunok által Európában keltett történelmi nagyságú zavarodáshoz hasonló felbolydulás keltése, amit a Közel-keleten keltett Nimród, bizonyoskodik hogy hódításról és a Közel-kelet szerti további kalandozásról és hódítgatásról van szó.

Szintén a Bibliából kitűnik hogy valamilyen belviszály akadályozta meg a Mezopotámiai Turanid törzseket attól hogy bevegyék az egész Közel-keletet, a Nimród nagyfejedelem uralma utáni első fénykor alatt.

Szintén érdemes megfigyelni hogy Gilgames legendájában Gilgamesre mint félig istenre hivatkoznak – amiből kitűnik hogy a Mezopotámiai őslakosok a Turanid al-fajt, a Szittyák őseit isteneknek vagy legalább is fél-isteneknek néztek. Szinten valószínű hogy a Bibliai (Mezopotámiai eredetű) referencia a Nefilimre, avagy az özön víz előtt fosztogató ‘gonosz óriásokra’ (lovasokra) való utalás a Mezopotámiába behatoló korábbi kalandokról tanúskodik.

  Szobor törmelékek a Nimrud hegyen, Észak Mezopotámia

Szinten nagy mértékben valószínű hogy a Szittya / Magyar nyelvet amely különbözik a többi Turanid nyelvtől, Mezopotámiából vettük át - pont mint a Kínát meghódító Turanid törzsek átvették a Kínai nyelvet, a Japánt meghódító Turanid törzsek a Japán nyelvet, az észak Indiában maradt Turanid (Hun és Szittya ) törzsek a Hindu nyelvet.

(Ami Gilgames - és mások általi bánásmódot illeti az őslakosokkal szemben, meg jegyezhető hogy a Turanid al-faj nemesebb, kedvesebb vonásai -  már meglévő képessége, vadsága, ereje, energetikussága és leleményessége mellé, az ezek utáni uralkodások, hódítgatások, és a  klasszikus korra (700 ie - 900 iu) állandóvá vált harcok alatt alakultak ki, a Mezopotámiai hódítás idejében, és az ottani uralkodásunk kezdetén, a már akkori nagyságunk, képességünk, magasságunk ellenére, mi mind, sokkal >alapvetőbbek< voltunk. (ugyanis a Gilgames legenda szerint Enkidu elött Gilgames a fél-isten igencsak nem szépen bánik mezopotámia jámbor őslakósaival – ami valószínűleg a hódítás utáni időszakra utal)

Szinten érdemes megjegyezni hogy amíg a Mezopotámiai őslakosok találták ki az első írást és építették a városokat (és lettek a kiszolgálók - munkások, stb. - szolgák bennük), addig az őket meghódító Turanid törzsek találták ki a kereket (a magukkal hozott lovaikkal használatra) és a vitorlás hajót.

- Ami a Hikszoszokat illeti, érdekes meg jegyezni hogy a Szittyák között a késő korig (a görögök a Szittyákat mindig fokossal ábrázolták és ez a ”szerszám” az iu 200 körűlre bemért, felásott Szittya sírokban is megtaláltatott), és a Magyarság közt a máig fenn maradt FOKOS  használtban volt a Hikszoszoknál, - mint Egyiptomi dombormű/fal festések is bizonyítják. Szintén úgy néz ki hogy korábbi ábrázolások, nyomok híján talán a Hikszoszok kezében jelent meg először a csatatéren (kb 3,500 évvel ez előtt).

A fokos mint fegyver kitűnően illik az erős, - tüzes, vad Turanid temperamentumhoz, a keskeny hosszú nyelű fejsze kitűnő koponyák  szétverésére, egy jó csapással azonnal ölni lehet vele. Kitűnően alkalmazza a pusztításra a tipikus dühödt, gyors, vagdalkozó vad erőt - mint szerszám. A dühös, felforró vérű, szinte ember feletti energiával, vad agresszivitással, ádázul hadakozó Turanid harcmodorral összekötve egy veszett - dühödt perc alatt a fokossal felszerelt Turanid harcos nagyon sok ellenséget tudott agyon verni. Egyet minden egy-két másodpercben elpusztított. Nem csoda hogy a Hikszoszok lemészároltak az egész Egyiptomi haderő nagy részét több esetben.

8) 2,700 évvel ez előtt (ie 700) a Szittyák ősei vissza vonulni kényszerültek Mezopotámiábol. A vissza térő Szittyák fel szorították a Törökök és Hunok őseit (Kínai források szerint Huang-nu) Kína határába, ahonnan ezek aztán rendszeres kalandokat indítottak Kínába, újból. Szintén a keletre szoruló ős -Hunok leszorították a Mongolok őseit (Kínai források szerint Juang-csi) délebbre, és állandó háborúban álltak ez után ezekkel. A Kínai archeologia szintén feltárt kisebb Hun erődítményeket várakat amelyek ennek a periódusnak a közepe tájt épültek – az erődítmények a Mongol-Hun határ mentén épültek illetve a Kínai határ mentén és szerepük feltehetően nem csak kimondottan hadászati volt hanem javakat is tároltak bennük. A várépítést a Hunok vagy a Mezopotámiából visszatért Szittyáktól vették át vagy a Kínaiaktól – valószínűbb hogy  a Szittyáktól mivel a Kínaiaktól átvehették volna korábban is és a Mongolok is átvehették volna – ez részben bizonyíték hogy a Szittyák mezopotámiából tértek vissza a Szteppékre, és új módszereket is hoztak magukkal – habár a lovasság és ijjászat a régi volt (ezen ősi tehetségek nélkül nem térhettek volna vissza a szteppékre).

Ez az időszak volt a Szittyák fény kora Közép-ázsiában, amelyből a legtöbb tárgy, arany és más emlék maradt fenn az utókór számára. (amelyek a honlapot is díszítik). Szintén ebben az időben érintkeztek a Szittyák az ők hőskorukat elő görögökkel, és kerültek be a nyugati világ tudatába. A Szittyák területe 2,400 évvel ez előtt a modern Kárpát-medencébe is elnyúlt ahol az egyetlen más nép a Kelták voltak - akikkel úgy néz ki megfértek,  viszont keletebbre a Szittyák nyomása a Kelták őseinek nagy részét át kényszeríttette a mai nyugat európába (ie 200 körűl).

9) A Kínai határon egy álittólag (a Kínai források szerint) Mao-Tun nevű vezér egyesítette a Hun/Török népek törzseit, megalapozva az első, a keleti Hun Birodalmat. A Huang-nu törzsek idővel bevették Kínát  (Turanid szempontból  - megint) megalapítva a Hán Dinasztiát (ie 202). De a Hán dinasztia és az észak/nyugaton maradt törzsek közt idővel viszály keletkezett, és a Hán dinasztia Turanid harcosai felül kerekedtek – valószínűleg nagy számú kínai gyalogsággal támogatottságuk miatt.

A Hán erősség következtében az észak nyugati törzsek egy része két testvér - ((akiket a Közép-ázsiai népek valamilyen mindkettőt B-vel kezdődő néven ismernek (amire már nem emlékszem) - akik elkezdték a kettős fejedelmes (pl Atilla-Buda) Hun uralmi rendszert, és akik alapjára épül a Magyar Hunor-Magor legenda)) - vezetése alatt nyugatra hatolt, ezek voltak a Hunok. A Huang-nu törzsek másik része viszont behódolt a Hán Birodalomnak, és a Kínai határon maradtak (egy darabig) - ezektől származnak a Törökök.

Érdemes meg jegyezni hogy a Kínai Hán (Hun) Birodalom idejében (ie 202 - iu 220 egész Kínában - és iu 581-ig észak Kínában) (iu 220-581 volt  Kínában a háborúzó államok kora a Szui Dinasztiáig), a Hán Birodalom idejében al-fajunk átvitorlázta a Csendes Óceánt - és sokkal a Vikingek előtt elérte az Amerikákat, - ebben az esetben Dél Amerikát. Egyes Dél Amerikai kikötőkbe a Hán dinasztia korából származó és Kínai típusú kő horgonyokat találtak. A Kínai iratok közt feljegyzések vannak egy hosszú keleti hajós utazásról ahol a Hán utazok azt írják hogy földet érve átmentek egy dzsungelen, majd egy városhoz értek, és valószínűleg Dél-Amerikában voltak más bizonyittékok nyomán is. Szintén kulturális és történelmi nyoma van a Hán utazóknak az indiánok között (habár csak 10-20 ment oda - és vissza is tértek Kínába) a Hán Birodalomra tipikus 3 lábú mécses mását találták meg ott, és szintén a Mayák egyik istene (vagy Inkák?) (de szintén az Aztékok egyik istene is) egy szakállas ember - akit úgy hívtak hogy ‘az ember Isten aki tudást hozott’. Az indián faj nem tud szakállat növelni, - így kétség kívül a szakállas ‘ember isten’ a kő horgonyokkal meg egyező korból a Hán utazókról tanúskodik.  Lehetséges hogy a fehér bőrű szakállas, a tengeren távozó Azték Katzelkoatl isten legendája is, amit Cortéz aztán kihasznált (maga is fehér bőrű szakállas egyen lévén), - a Hán utazok nyomában serkent fel.

10) A nyugatra hatoló Hunok beütése a Szittyákat 3 részre osztotta fel.

Egy részük északra vándorolt, és ezek lettek a Finnek, és a Balti vidéken kis számban és szórványosan élő, és később a helyi lakosságba eltűnő törzsek.

A legnagyobb részük Délre hatolt, ezek először rá zuhantak Indiára amit 400 évig uraltak (200 ie - 200 iu), és másodszor szintén meg alapították a Pártus Birodalmat (247  ie - 226 iu) amely bevette a Közel-kelet nagyját és nagy hatalom maradt 500 évig.

A harmadik részük helyben maradt és egyesült (behódolt) a Hun Birodalommal, ezek a Szittyák és a közéjük telepedő Hun törzsek voltak a Magyarok ősei. (habár  valószínű hogy az eredeti Magyar törzs egy a Szittyák felett hatalomban hagyott Hun törzs, vagy Hun törzsek vezető törzse volt)

11) A Hun Birodalom idővel behatolt Európába maga előtt nyugatra kényszerítve kisebb független Szittya törzseket mint az Alánokat, és ezeken kívül a Germánokat.

A Hun Birodalom csúcsával azonos időben Kína határában a Mongolok egy Juan-Juan nevű nagy szövetséget hoztak létre, és az  ott maradt Huang-nu (Hun/török) törzseket kiűzték a kínai határ mentéről. Ezek egy része az úgy nevezett fehér Hunok iu 455-ben rá zuhantak a Szittyáktól 250-évvel az előtt felszabadult Indiára, szétzúzva a poszt-árja és  független India fénykorát a  Gupta  Birodalmat, és uralmon maradtak ott iu 528-ig mint egység, habár helyi fennhatóságok fenn maradtak még tovább - amíg a muzulmán és Mongol nyomásra nagy részük el tűnt vagy át állt a Mongolokhoz. (habár helyben is maradtak a szittya maradványokkal együtt Észak és Észak-kelet Indiában (a zaklatott  Kasmírban is) - nagy részűk át térült és meg található a Szikh vallásban ma).

A Juan-Juan szövetség által elüldözött törzsek egy másik része - a Mancsurok fel kényszerültek északra. Egy harmadik része a Törökök ősei le telepedtek Transzoxiában, - a Közel-kelet határán ahol meg alapították a Kék (az -akkori - saját  nyelvükön ‘Kok’) Török Birodalmat - ami szintén az első alkalom volt hogy Törököknek hívták magukat.

12) A Hun Birodalom Európában gazdasági és kultúrai csúcsot ért el, mitöbb Romával versenyezve –  és Rómától tanult tanulságok hatására - egy tudati/öntudati felújuláson ment át,  Atilla nagyfejedelem vezetése alatt. Atilla szintén óriási dicsőséget szerzett a Hun Birodalomnak, mintegy öntudati, önértékelési világító tornyot állítván belsőleg is, és kívül, a világban is a Turanid népeknek –  megtudván maga és megtanítván minket hogy mire vagyunk képesek, és mily hatalom vagyunk a világban.

Atilla megpróbált egy politikai változást hozni a Hun Birodalomban, - azt egy két fejedelmes dinasztikus törzsi Birodalomból,  egy a Romaihoz hasonló abszolutizmussá változtatni, és a törzsi szabadság melletti hűségi rendszer helyett, egy a ‘Császár’ szentségével igazolt abszolutt engedelmességi alapra áttenni a Hun Birodalom belső össze tartási rendszerét.

Egy ilyen rendszer lehetővé tette volna egy állandó hadsereg felállítását, és ez viszont lehetővé tette volna rabszolgák millióinak alkalmazását, és így egy állandó Romához hasonló letelepedett, és nagy méretű kő és fa erődítményekkel rendelkező Hun Birodalom megteremtését.

Atilla szintén látván Róma gyengeségeit, a világ kicsiségét, a Hunok erejét, és hogy Roma (feltehetően) egyre több ló tenyésztésével, kezdetleges nyergek használatba tevésével, és már meglévő számbeli fölényével, és erődítményeivel hamarosan képes lett volna ártani a Hunoknak, amíg ezek hamarosan nem tudtak volna ártani ennek, - ezért (vagy egyszerűen álmait követve) meg próbálta Romát el pusztítani - meghódítani - mielőbb.

Atilla egy legendát teremtett maga köré, - az Isten kardja legendáját, amivel igazolta a politikai változásokat, tüzelte a Birodalmat a szükséges változásokra, és a másként – azonnali létszükség szempontjából igazolhatatlan – értelmetlen (de talán hosszú távú létszükség szempontjából igazolható, viszont ezt a törzsek nem értették volna meg talán) háborúkra Roma ellen. De a Chalonsz-i kudarc, ami sok Hun életbe került, és egy hódító hadjáratból sikertelen vissza vonulásra késztette a Hunokat 600 (?) éven át először, megingatta a hatalmát, és a Hunokat vészes, sötétnek érző helyzetbe hozta,  mivel tudták hogy verhetetlenségűk látszata, és a nagyobb méretű Roma félelme tőlük el múlt, és hogy mind veszélyben vannak ennek következtében.

Atilla haza térvén meg ígérte Roma el pusztítását, - de Aquilon város ellen állása, és a több hónapot fel emésztő mocskos, a Hunok között  betegségeket is élesztő, és a tapasztalatlan, fiatal utánpótlásként bevont harcosai közt sok áldozatot szedő ostroma miatt, már csak késő nyáron érkezett Roma alá. Élve a Pápa becsület mentő ajánlatával, - nagy méretű arany adok fizetésére való ígéretével, és azt számítva hogy ha Roma kifizeti tönkre megy, -  nem lesz  pénze hadsereget építeni illetve ami van azt is a pénz össze szedésére kell alkalmazza - és ha nem fizeti ki akkor ez  becsületes ürügy egy második, friss, tapasztalt erőkkel intézett  támadásra, - és az ősz és a tél közeledése, és csapatai tapasztalatlansága és kifáradtsága miatt, vissza vonúlt.

De ennek következménye az lett, hogy teljesen hitelt vesztett otthon, és idegen cselszövés, vagy  - a rend szerint meg nem történő, és a törzsek által el nem nézhető, megengedhetetlen nehéz veszteségek miatt felveszett saját törzsei kezei által, vagy valóban szerencsétlenség miatt elveszett.

Atillát és kardját a törzsek el temették úgy hogy ne kapja meg senki, -  valószínűleg azért hogy védjék a zaklatástól.

(De viszont a Hun Birodalom elve és a Hun népek ön felfogása, mint egy szentséges ég által áldott (isteni), hódítani hivatott birodalom / nép, a hatalom tudat, és Atilla példája a Hun egyénről és nagyobb egységéről (magunkról mint egyének és csoportról) - ez a tudat, ez a hagyaték, ez a büszkeség, önértékelés és ön-szeretet -  mint egy óriási erő, hatalom fenn maradt, és ez , e példa és tudat sok erőt és öntudatot adott a Magyarságnak és a Székelységnek a tulélésre)

Tény az viszont, hogy Atilla politikai változtatásai destabilizálták a Hun Birodalmat. - Amíg a Dinasztikus két vezér rendszer nem hagyta a Hun  Birodalmat soha vezető nélkül, most a Hun Birodalom vezér nélkül maradt.

Halála után egyesek, főleg fiai és mások, idegen hatalmak (Bizánc , és csatlós népek - vagyis a  Németek) támogatásával maguk akartak hatalomra kerülni, egyesek önző okokból hogy ők uralkodhassanak, amíg mások a törzsek javát, és a hagyományos dinasztikus uralomra vissza térést akarták. Úgyszintén a vezető törzs (a Hunok) és az uralkodó dinasztia (a Hunok uralkodó dinasztiája - Atilla szélesebb családja) a kudarcok miatt, saját népe egy jó része szemében vezetésre alkalmatlannak bizonyította magát -  így más törzsek át akarták venni a hatalmat. És erre rá jött a külső befolyás. A Németek egy Német barát uralmat akartak amely ha szorul a helyzet nem hagyja ott őket a Romai bosszúnak, és húzódik vissza keletre. A Bizánciak egy másik uralmat támogattak remélvén hogy át tér a Hun Birodalom a Bizánci vallásra és földi erőként segíti őket a Nyugati  Roma ellen (mivel Bizánc földi erőben sokkal gyengébb volt a Nyugati Római birodalomnál és ezt főleg a flottájável bizgette). Egy szó mint száz a Hun Birodalomban óriási belviszály jött létre.

A Bizánciak által támogatott fél, a Csaba erői győzelmével a Németek elpártoltak és azonnal kegyelmet kértek Romától. Róma, - csapatai még mindig a Chalonsz-i csatától súlyosan megmarcangolva lévén - elfogadta a Germánokat mint csatlósokat, egyben erősítve a csaknem hadképtelenné marcangolt légioit, és propagandisztikus győzelmet nyervén a nem Romai törzsi csatlósai előtt mint egy ‘jó’ (megbocsátó keresztény stb. stb.) hatalom.  Szintén az átállt Germánok segítségével jobban démonizálhatták a Hunokat. A Germánok és a Rómaiak egyesített ereinek fenyegetése visszavonulásra kényszeríttette a Hunokat.

A Hunok a különösen szívós, hűséges, kemény, harcias, leleményes, és jó harcos Székely törzs kivételével vissza vonultak keletre. A Székelyek stratégiai helyen voltak hagyva Erdélyben, - minden haderő amely keletről támad vagy meg kell kerülje Erdélyt, vagy át kell menjen rajta. Egy erő amely  - főleg akkor - át tudott menni rajta meg előzhette a saját közeledéséről leadott figyelmeztetéseket és meglephette a Pannon fennsíkon vagy a Német (Germán) földeken őrködő erőket (és helyi utánpótlást és friss információt is kaphatott). A Székelység és Erdély kulcs volt a Hunokat követő más európai Turanid birodalmak sikerében, - az Avar-Hunok birodalmának sikerében, a nyugati (Balkáni) Bulgár-Hunok sikerében, és a Magyar törzsszövetség sikerében. A legenda szerint a Székelyek és a többi vissza vonuló Hunok közt tűz, víz, föld, és szél jegyében kötött szerződés jött létre, a legendában a legendai szerződéshez hűen segítségre jövő földi majd égbeli Hun hadakról szoló rész, bizonyara ezekről a későbbi testvérnépek nyugatra hódításáról, egy értelemben segítségükre sietéséről is szólhat.

Az eurázsiába visszatérő Hunok által kiűzött Lombardok, ezek után hamarosan szétzúzták azt, amit a Hunok hagytak Romából.

13) A nyugatról vissza térő Hunok három fő törzs szövetségbe szerveződtek, vagy bomlottak fel.  Egy volt a visszatérő Hun törzsek egy részéből, a Szittya földön maradt Hun törzsekből és Szittyákból szerveződő Magyarok. A másik kettő volt a visszatérő Hun törzsek legtöbbjéből szerveződött Avarok, és Bolgárok.

Az Avarok a 600-as években nyugatra hatoltak nagy sikerrel.

A Bolgárok a csúcs erejüket Kubrát (vagy Kurt) nagy-úr alatt érték el aki iu 585 körül született, és 60 évig uralkodott. Birodalma szövetséget  kötött Bizánccal 635-ben. Kubrát halála után a Bolgárok szétszoródtak,  5 fia vezette a törzseiket külön külön irányokba. Egyik töredékük az Azovi tenger partján maradt és késöbb egyesült a Volgai Bolgárokkal, egy másik részük nyugatra haladt és a mai Bulgária területének déli részére telepedett és késöb egyesült a Balkáni Bolgárokkal, de a másik három rész jelentősebb dolgokat vitt végbe.

A harmadik részük Kotrág vezetése alatt északra hatolt a Volga és Kama folyók metnére ahól megalpították a Volgai Bolgár Birodalmat. A negyedik részük a mai Bulgárok alapító nemessége lett, Aszparút vezetése alatt Dél-nyugatara hatoltak a mai Bulgária területére ahol megalapították a balkáni Bolgár Birodalmat. Az ötödik részük Altzek vezetése alatt a Lombárdokhoz csatlakozott és beolvadt az észak olaszországi lakosság közé (Bulgár források szerint állittólag vannak olaszországi falvak Bolgár nevekkel.)   

Szintén a Hunok és Szittyák szorítására, a nagyjából kiürült Kárpát-medencébe (és környékére) szlávok költöztek - mint például kb. 200 évvel a Honfoglalás előtt a Tótok és a szerb parasztság (a mostani szerbek) szláv ősei. A szerb kultúra, és állam alapító nemessége szintén egy kis létszámú Bolgár töredék volt amely azóta teljesen eltűnt, a szerb parasztság, a mai szerbek, a Bolgár-szerb nemesség előtt bevándorló szlávok és helyi balkáni, félig meddig szemita, – őslakósok leszármazottjai.

14) Szittya földön - Szittya földön a Hunok felbomlásával Szittya és Hun törzsekből létrejött az a törzs szövetség amely a Magyarok direkt őseit képezte. Ez volt a Szittyák második fény kora egy rövid ideig Közép-ázsiában ahol a Magyar törzs-szövetség vagy Birodalom egyen rangúan létezett a Hunok másik két utód törzs-szövetségével. Feltételezhető, de bizonytalan okokból először az Avarok és aztán a Bolgárok szedelőztek fel és hódítottak nyugatra, illetve a Volgai Bolgárok esetében húzódtak keletre, majd a Magyarok hajtották végre a Honfoglalást. 

Idő közben a Balkáni Bolgárok át tértek a Bizánci kereszténységre, és beköltözvén a helyi szlávok falvaiba egy rendszeres  európai típusú államot hoztak létre. Később meg alapították az azóta elszlávosodott keleti ortodox vallást magukat téve Bizánc helyett a vallásuk központjává.

Ugyan ezen idő alatt a Transzoxiába élő Török törzsek sokszor kalandoztak a Közel-keletre, egyesek közülük elszegődtek az Arábiai Kalifokhoz testőrként, és ezek idővel meggyűlvén létszámban meg ragadták a hatalmat, meg alapítva a Közel-keleten a Széljük Török Birodalmat 1055-ban amit aztán vissza szorítottak a Mongolok 1182-ban, és szét esett.

15) Magyar ország - A Honfoglalás után a Balkáni Bolgárok és a Magyarok közt rövid időn belül bakalódás tört, ki amely kitartott az európai Magyar Birodalom első éveiben, de idővel leálltak az ellenségeskedések.

A Magyarok már az elejétől - de főleg a Bolgár-Magyar civakodás csitulása után nyugatra is kalandoztak hogy féken tartsák az Európai hatalmakat, és hogy javakat szerezzenek (a kalandozásoknak szintén volt egy politikai oka, - egy törzs szövetség vezető törzse és dinasztiája így teremtette meg a többi törzs között a tiszteletet és hűséget maga iránt, és így akadályozta meg a gyengeség  és képtelenség vádját, és a lázongó kedvet a többi  törzs részéről.)

Egy vezető dinasztia (főleg új)  vezetőjének eleget kellett tennie az elvárásoknak mint vezető, - amit a kalandozás, javak szerzése, és a hadi vezetés gyakorlása és a vezető posztban megjelenése által tett meg. Ebben szintén olyan munkát kellet  végezzen hogy gyengeséggel, puhasággal, szájtátisággal, vagy képtelenséggel senki ne vádolhassa őt és családját, a vezető dinasztiát, és ezen át törzsét is, mert ha nem, akkor más törzsek és dinasztiák jogosnak tarthatták hogy maguk vegyék át a hatalmat és végük lehetett. Turanid népek (már a régi szabadságban) képtelen vagy gyenge vezetőket nem tűrtek, az ilyenek, még azok is amelyek nem bizonyultak elég agresszívnek, és nagynak, hamarosan kihivattak más törzsek által, és végük lehetett - nem csak nekik de dinasztiájuknak – egész családjuknak is.

Aki oda került a törzsek vezetőségébe annak könyörtelenül kellett hadjáratoznia, mindig támadni, ontani a vért (az idegen vért), (idegen) hulla hegyeket teremteni minden évben, és szekér számra biztosítani a  zsákmányt, aranyat, rabszolgákat stb, és ezt mind súlyosabb veszteségek nélkül kellet elérnie. Aki oda került annak Magyarnak vagy Hunnak kellett lennie a csizmájában - és ez így is volt jól.)

Szinten ebből az időből származik Botond legendája, aki legenda szerint legyőzött egy görög óriást és botjával egy csapással akkora léket ütött a Német Császár réz palota kapuján hogy egy ember át fért rajta).

Egy idő után a Germánok közt, a nyugati Ottók hit térítgetése és terjeszkedése ellen hadjáratot indítottak a keleti porosz törzsek, és mint a nyugattal szinten ellenséges állapotban álló népek (vagy Hun időkből, vagy az utánról csatlós népek) segítséget kértek a Magyaroktól. A Magyarok küldtek egy haderőt Lehel (Lél) alatt, de mielőtt még oda ért volna, a nem-keresztény Németeket legyőzték az Ottók, és kigyötörték belőlük az információt, hogy jönnek a Magyarok, így a harcászatilag felsőbb rendű eszközökkel rendelkező, de kevesebb számú, lassú, és szétszórt Német páncélos lovagok minden erejüket Lechfeldnél koncentrálták, - és elő készítették a csatateret.  Mikor Lehel oda ért, meglepték, körbe vették, és a haderő nagyja elveszett. (innen ered a Magyarság vele született nemességét és nagyságát, láncok és bitófa által megtörhetetlen hatalmát, nemességét, előkellőségét bemutató, - és ellenségeink által cáfolt - Lehel legendája - vagy története)

Úgyszintén ez volt az első igazi vereség a Turanid al-faj történelmében, amelyet idegenektől szenvedett el. (főleg emezek jobb felszerelése, haditeknologiája - nehéz páncélja miatt) 

Ez által a vereség által semleges helyzet jött létre a Magyarok és a nyugat közt. Amíg a Német lovagok harcaszatilag jobbak voltak (páncéljuk miatt), addig szintén kevesebben és lassabbak voltak. Ha a Németek meg támadták volna a Magyarokat, a Magyarok nagyobb számukat és sokkal nagyobb mozgékonyságukat és hatótávolságukat (utazóképességüket) felhasználva felégették volna egész Német országot mögöttük.  Viszont a Magyarok nem merték védtelenül hagyni Lechfeld után a hazájukat, mert a civileknek nem volt hova visszavonulni támadás esetén. Ebben a helyzetben történt hogy Géza fejedelem alatt befolyásra tettek szert a Magyarok vezetése és lakossága közt a katolikus keresztény papok. 

Géza halála után a Nyugati veszély ellen a Magyar törzsszövetség egyes részei, a főleg Erdélybe és az ország keletibb felébe telepedő Hun törzsei nyilván egyesülni akartak a Balkáni Bolgárokkal. De az Árpád ház hatalmát és életét féltette a Bolgároktól, és így a nyugattal szövetkezett, így lett egy nagy belviszály az uralom és a szövetséges választás felett.

A nyugati frakció győzött, mert az István párti Magyarok meg tudták volna gátolni a megtorlást Német ország ellen, és így a Németek a páncélos lovagokat is be tudták vetni a pán-Turanid erők ellen.

István felesége Német lett, és azóta is öncélú vagy idegen uralmak alatt sinyvedünk - nemzet közi keresztény, habár önérdekből hazafias Királyok, Német uralmak, cionista kommunizmus, csalfa poszt kommunista hegemóniák alatt. Az egyetlen két jelentős (magyar elkötelezettségű) Magyar kormány/uralkodó az óta is a Hunyadi család Mátyása, és a felemás Horthy kormányzó volt.

16) Mészárlás kora – A 12 században a Mongolok egyesültek (helyesen írva) Csingisz Kagán (avagy Dzsingiz Kán) alatt, bevették Kínát és nyugatra csaptak. A parányi létszámú Volgai Bolgárok (a lefegyverezett, elnyomott Magyarokkal ellentétben) ősi harci módszerünket meg tartván, két évig fel tartoztatták őket, majd veszteségek  miatt behódolván tisztelt helyet kaptak a Mongolok között.

A Mongolok vagy  beolvasztották, és a harcokban kifogyasztották, illetve más fajokkal keverték, vagy szétszórták és az ottani európai/szláv néptömegekkel keveredésbe és nagyjából eltűnésbe kergették, vagy direkt kiirtottak a közép ázsiában maradt Turanid népek legtöbbjét. A Mongolok után közép ázsiában a Turanid al-fajból csak töredékek maradtak, sokan ezek közül hindukkal és sötét kevert mongolokkal súlyosan keverve, és minden az oroszoké lett.

Magyar országon a Magyarokat idegennek látván, a Turanid életmód és hagyatéktól elszakadva nem tisztelték, de a Turanid fajiságunk miatt veszélyesnek látván lemészároltak sokat belőlünk - csúful, amíg a kereszténység ami lefegyverzett cinikusan nézte pusztulásunkat, és a nyugati típusú lovagság képtelen volt megvédeni. A nemzet közi keresztény Királyaink pedig az elveszett Magyarok helyébe idegeneket tódítottak - ami későbbi tragédiákat alapozott meg.

Szinte abban az időben Turanid -Török fajú Afgán törzsek Szultánságot állítottak fel Indiában, Deliben (1192-1526) és egy darabig észak India urai voltak.

17) A Mongolok elöl sok Turanid törzs főleg Török törzsek köztük az Oszman-Törökök ősei, a Közel-keletre tódultak ahol ellepték a helyet (habár ezek már ez előtt Transzoxiaban áttértek a muzulmán vallásra).

A Mongolok behatoltak a Közel-keletre, hátra szorították és felbontották a Török Széljük Birodalmat, és megszállták a Közel-kelet egy részét - de a Törökök tartották a Közel-kelet egy részét, törzstől független Gázzi nevű muzulmán fegyveres vallási testvérségek/szektákkal az élen.

Később a Mongolok a mai Irák és Irán területén fel állítottak egy független Mongol Birodalmat az Ilkanid Birodalmat, amely aztán bevette Bagdadot is.

A Törökök közt akik Anatóliába szorultak idővel át vették a hatalmat az Ottománok, a szét esett Széljükök után, és idővel bevették csaknem az egész Közel-keletet.

Egyiptom és Szíriában a nagyjából szinten elfogott Törökökből álló Mameluk rabszolga-katonák fel lázzadtak, és meg teremtették a Mameluk Birodalmat, amelynek Turanid katonái ugyan meg állították a Mongolokat de vérfürdőket rendeztek, raboltak, és úgy viselkedtek mint a Mongolok a saját hazájukban, a viszálykodó fakciók néha meg egymást is mészároltak az utcákon. A Mamelukok Egyiptomot Napóleon idejéig uralták.

A Törökök - a Berber törzsek ebben az esetben, behatoltak Észak Afrikába is, egészen a mai Maroccoig - a híres Berberi kalózok is ezek közűl kerültek ki.

A 14 században a Dél-Kaukázus területén egy Timur nevű Török-Mongol, először behódolt, majd levált a Mongoloktól, harcba keveredett velük, visszaverte ezeket, és idővel Birodalmat épített (mint szokás), és nekivágott hogy meg hódítsa a világot.

Élete példás, és mert jobban fel van jegyezve mint másoké, tanulságos a Turanid al-faj önismeretére vonatkozóan. Habár nagyság, bölcsesség, politikai, uralkodó képesség szempontjából szintén példás Atilla nagyfejedelem, és a Japán kultúrát felélesztő, alakító Ilyelyászu Tokugawa nagy-shogun. Atilla nagyfejedelem egy ragyogó fény tornya létünknek, és kollektív képességeinknek, dicsőségünknek, és nemzet-tudati hagyatéka fontos abban hogy tudjuk kik vagyunk.  Tokugawa shogun viszont példakép az államférfiságra, és a társadalmi mérnökségre, arra hogy mit tud elérni egy egyén a közössége megerősítésében - átformálásában. Tokugawa alakításai alapozták meg Japán nagy hatalmi kibontakozását.  Előtte romladásba esett állapotban volt Japán, káosz és éhínségben, utána és neki köszönhetően pedig Japán oda emelkedett, hogy megverte az Orosz flottát az első világháború előtt, és a második világháborúban megverte az Angol gyarmati erőket, és csaknem legyőzte az Amerikai gigászt. Ma pedig félgyarmati állapotában is élre törő világhatalom, - ilyen erő, hatalom van a Turanid al-faj - meg egy elágazó - kis - szárnyában is, - a kellő kezek munkája után. De egyikük élete sincs olyan részletesen feljegyezve mint Timuré, sem nem olyan garfikus és kimutató mint tanulmányi példa.

Szintén a 14 században egy harcos muzulmán rend jelent meg az Iránban élő Turanid - Török lakosság közt, a Szufavita rend. Később a Szufaviták fel alították a Turanid Szufavita Birodalmat Iránban, amely vetélkedett az Oszmán Törökökkel, és fenn állt 1500 - tol 1722-ig.  

A 17 században (1644) a Mancsurok bevették Kínát és 1912 - ig uralták.

A 16 században a Magyar Királyság megalította az Ottomán terjeszkedést észak-nyugatra a Magyar határnál, de idegen vezetés (Ulászló), Vatikáni uszítás, és aztán nyugati cserbenhagyás következtében az Oszmán Birodalom bevette Magyarország nagy részét, sok Magyar áldozattal, és mongol-tatár haramiák súlyos atrocittásokat követtek el a magyar lakosság ellen.

Az ország maradékát a Pápa áldásával ellopta egy aljas és kiélezetten gonosz politikai bűnöző család, a Habsburgok. Mikor a Magyarok már eleget véreztek és pusztultak ezek hátra taszították a Törököket, és elfoglalták az országot maguk, és kezdetét vette a Habsburg elnyomás amely súlyos hatással volt a maradék Magyarságra. És evvel kezdetét vette pusztulásunk legsúlyosabb szakasza, amely a mai helyzethez vezetett.

Jegyzet a Szittyákról

Érdemes megjegyezni hogy a Szittyákkal érintkezett görögök mindent ami fantasztikus, vagy egzotikus a Szittyákkal kötöttek össze. Sok kor beli Görög műtárgyon az egzotikust Szittya jelmezbe öltöztetve jelölték meg. Például egy mulatást ábrázoló edényen például úgy fejezik ki a mulatok gazdagságát, egzotikus fantasztikus dolgokhoz hozza férését hogy Szittya sapkát rajzolnak egyik mulató fejére. Sok esetben messzi tájakon látott népeket szittya jelmezbe rajzoltak, nem mert úgy öltöztek de hogy egzotikusságukat ki fejezzék.

Mindent ami fantasztikus Szittya öltözet vagy Szittya  össze köttetésben rajzoltak edényeken és festéseken. Ami nem is csoda - hogy mások minket fantasztikus lényeknek láttak. (de sajnos ez a képesség, nagyság, - irigységet és ellenszenvet is kelt.)

Vallási térítés. Volt egy történet (Herodotus szerint ?) miszerint egy Szittya áttért a görög vallásra és áldozatot mutatott be a görög isteneknek, a Szittya király erre elment saját maga, és saját kezzeg az íjával lelőtte. Az idegen vallások nem mindig tudtak behatolni nemzetünk bőre alá, mint Géza idejében.

Egyes források szerint, a Szittya nők levágták a fél mellüket, hogy helyesen tudjanak íjat vonni, és nők és férfiak meg esküdtek a Szittyák közt hogy nem házasodnak amíg egy felnőtt ellenséget csatában meg nem ölnek.

Skalp – Herodotus szerint skalpokat is gyűjtöttünk. Itt meg kell jegyeznem hogy ez nem köt az indiánokhoz - a skalpolást az európaiak vezették be felbérelt indiánok számára hogy bizonyítsák hogy megöltek Angolokból vagy Franciákból vagy más Indiánokból egyéneket az Amerikai függetlenségi háborút megelőző Francia Angol ”Farncia és Indián” háború során - pénzt fizettek a skalpokért mert fejeket túl nehéz lett volna hordozni - az eredeti indiánoknak a fehér ember előtt kő szerszámaik voltak a skalpolás sem nem lett volna könnyű sem célja nem lett volna.

Mikor Herodotus azt írja hogy törlőnek használtuk a skalpokat – itt kétség kívül ugratásról van szó, lehet félre értett egy vicceskedő Szittyát - vagy egy őt megviccelő Szittyát.

Megjegyezhetem Herodotus írásaiban bízom, mert ha néha rászedtek vagy eltúlozott dolgokat írt (a görögök minden fantasztikusságot a Szittyákban láttak) nem volt politizált író és általában a görög történészek (Nagy Sándor politizált történészeit kivéve) elég rendesen, és irodalmi szellemiségben írtak.

FŐOLDAL v BEVEZETŐ v MÚLT v NSZ v IRÁNY/VÁLASZ v ELVEK v ÍRÁSOK v SZERVEZET/HIREK/KÉPEK  v LINKEK